Mogyoród története, történelme

A falu neve a mogyoróval, illetve a mogyoróbokorral kapcsolatos, hiszen mogyoród jelentése: „mogyoróban gazdag”. Mára már csak néhány mogyoróbokor maradt a község területén. Ezek közül egy a plébánia udvarában található.
A településnév történelmi dokumentumokon több formában is megjelenik: hazai oklevelekben Mogyoród néven, török adólajstromokon „Magoród”-ként, „Mogyorós”-ként, külföldi, egyházi okleveleken pedig mint Monorond, Mangerat, Munerod, Mamorade.

A mogyoródi csata
A mogyoródi csatához kapcsolható, korban legközelebbi fennmaradt írásos emlék egy német császári oklevél 1074 végéről, mely ugyan a hely megjelölése nélkül, de Salamon vereséges ütközetéről is tudósít. Időben a következő forrásunk, mely a csatához kapcsolható maga a Képes Krónika, melynek leírásából a következők állapíthatók meg.
A közvetlen környék egyetlen jelentős lakott helye Zymgota (Cinkota), melynek közelében van Monorod („mogyoróban gazdag”) hegy, ennek oldalában zajlott le a csata. A harcok helyét csak a csata után keletkezett tömegsír megtalálása esetén lehetne pontosabban behatárolni, mivel az egykori leírás a ma fennálló terepviszonyokra (leginkább az erdők és rétek elhelyezkedése miatt) nem alkalmazható megbízható mértékben.
A csata előtt még Vácott megígérte Géza herceg, hogy győzelem esetén felépítteti a Váci Püspökség Székesegyházát Szűz Mária tiszteletére. László herceg közvetlenül az ütközet előtt – a látomásainak hatására – tett hasonló tartalmú fogadalmat Szent Mártonnak, egy, a csata helyén építendő egyházról.
Az ütközet előtt Géza és László hercegek – ez utóbbi javaslatára – jelvényeiket megcserélték, így tehát megtévesztették az ellenfelet, akik már tudták Lászlóról, hogy jobb stratéga, mint Géza herceg. Az ellenfél ennek a cserének következtében olyan végzetes hadvezetési hibát követett el, mely a hercegeknek juttatta az évtizedes vitát eldöntő győzelmet.
A csata után a templom felépült a zsákmányból, Szent Márton tiszteletére.
A Képes Krónika adatait átültetve a mai időszámításra, egyértelműen 1074. március 14. péntek határozható meg az ütközet időpontjaként.
A megépített létesítmény egy templom volt, amelyhez egy monostor is csatlakozott. A Képes Krónika leírása alapján magát a Monostort, és annak apátját, csak 1235-ben említi először egy pápai oklevél. Tudván azonban, hogy az ilyen fogadalmi templom az istentiszteletek megfelelő, napi elvégzésére épült, és lakatlan helyen, ennek feltételei nem voltak biztosítottak. Ezért, mindig csatlakozott a templomhoz egy monostor, amelynek szerzetesei végezték a szertartásokat, és gondozták az épületet; ez viszont magával hozta a Monostor melletti település kialakítását is.
Az épületek pontos helye Mogyoród esetében annyira behatárolható, hogy a mai település Klastromdomb, Templomhegy, illetve Kővár nevű részén keresendő, de a XVIII. -XIX. századi építkezések következtében jelenleg semmilyen rom nem látható. Amint azt ásatások bizonyítják, a XI-XII. században egy kisebb templomot építettek fel, ezt hamarosan elbontották, és falait a háromhajós templom egy részét, mint alapot hasznosították. E háromhajós templom északi oldalán állt a kolostor, ennek alapfalait azonban terepszint módosítás miatt már nem lehetett azonosítani.
A monostort kiszolgáló jobbágyok faluja rendszerint a Monostor hegyének vagy dombjának aljában kapott helyet, ahol házaikon kívül saját temetővel, néhol külön templommal is rendelkeztek. A hívek lelkipásztori ellátása – annak ellenére, hogy a Monostorokban papok is éltek – általában egyházmegyés papok feladata volt. Bár ismerünk olyan eseteket is, amikor az egyes településeken lakó szerzetesek a plébánia vezetését is felvállalták.
Mogyoród esetében – figyelembe véve a helyi domborzati és vízrajzi adottságokat – a középkori falu helyét a mai Dózsa György út mentén, és környékén lehet meghatározni, temetőjének helye talán a mai plébániatemplommal szemben, a patak és a Dózsa György út között, a Kisköz nevű átjáró közelében kereshető.

Mogyoródi Római Katolikus Szent Mihály templom és plébánia

Nevének jelentése: mogyorócserjével benőtt hely. Az egyházmegye egyik legelső templomos helye. Szent László az 1074. március 14-én Salamon királlyal vívott csata emlékére „mons Monorod”-on Szent Márton tiszteletére a zsákmányból egyházat és bencés monostort építtetett. Györffy György szerint viszont valószín, hogy az 1074-ben alapított egyház védőszentje György volt, és Szent Márton segítségül hívása a pannonhalmi Szent Márton monostor alapításának analógiájanként került a krónikába. Oklevélben először IX. Gergely pápa említi 1235 szeptember 4-én „Abbas de Monorod”-ot, azaz a mogyoródi apátot. A tatár elpusztítja, de a bencések újraépítik, és feltételezhetően az 1340-es években már betelepítik. Ekkor azonban az apátság és a templom címe „Szent György” lett. ( E cím ugyancsak az 1366. évi nagykáptalan alkalmával fordul először elő.) 1291-ben a mogyoródi egyház szőlőjét emlitik. 1332-1337 között a pápai tizedjegyzékben nem szerepel. 1337-ben a pápa, eltiltva jogtalan elfoglalását, jogait helyreállította. 1366-ban a monostorban a visegrádi Szent András monostor apátja a mogyoródi Szent György vértanu monostorában tartott káptalant. 1342-ben elidegenített bencés apátságként szerepel. 1363-ban a János apát által elkövetett hatalmaskodásokról hallunk. IX. Bonifác pápa 1391-ben Henrik mogyoródi apátot a zoborhegyi apátságba helyezte át, 1401-ben pedig megbízottként küldik ki, hogy a kompolti apátot a Szent Margit plébánia javaiba beiktassa. Az apátságnak 1403-ban 13 Pest megyei falu fizeti a tizedet, míg tulajdonul Mogyoród falut bírja.
1406-ban VII. Ince pápa közli a Monyorod-i apáttal, hogy Soklos-i Kelemen fia Péter pécsi klerikusnak váci kanonokságot és prebendát adományozott, valamint a kanonoki igazgatás alatt álló Szűz Mária oltár jövedelmét. 1424-ben Jakabot említik az utolsó apátként. Az apátság ezek után sema pápai tizedjegyzékben, sem a taxák könyvében nem fordul elő. A XV. század második felében elnéptelenedett: 1481-ben sem apátja, sem konventje, ezért IV. Sixtus – Mátyás király kérésére – 1482. augusztus 28-án egyesíti az óbudai prépostsággal. Az elvilágiasított apátság birtoka a XVI. század elején a váci püspök birtokába került: 1523 táján Ország János püspök név szerint felsorolt jobbágyai elhajtják a budai káptalan fóti nyáját. A hódoltság alatt mindvégig fenn áll és adózik a töröknek, megfizeti a királyi dikákat (1553-ban 5 porta, 1565-ben 7 porta), de fizetik állandóan a püspöki tizedet (nónát és decimát) is. Elnéptelenedését jelzi a csökkenő census. A török hódoltság után I. Lipót 1690-ben a mogyoródi apáti címet Gerznaticz (Kresnerich) György, pozsonyi plébánosnak adományozta, aki a javadalomra is igényt tartott, de azt nem kapta meg sem ő, sem utódjai, mert az apátság javai véglegesen a váci püspöké lettek. Majd 1691-től állandóan lakott. Mindig Pest megyéhez tartozott.

Nincs okunk kételkedni a krónikás szavaiban, hogy Szent László építtette az első mogyoródi templomot, mégpedig Szent Márton tiszteletére. A tatárok felperzseli, de nem pusztítják el annyira, hogy hamarosan újra ne építsék, azonban ekkor – mint láttuk – Szent György tiszteletére történik az újjáépítés. Valószínűleg a XV. század végén a bencések eltávozás után egyházmegyés papok látták el a templomot, míg a volt kolostorból a váci püspök nyaralót (Residentia Episcopalis) alakíttatott ki. De a hódoltság alatt a hívek pap nélkül maradván, kálvinistákká lettek, akiknek már 1605-ben prédikátoruk van a faluban. Bár a XVII. században úgy látszik, állandóan volt kálvinista lelkész a faluban, a templom mégis elpusztult: 1653-ban az egykori díszes templomnak már csak falai állnak. 1674-ben Putnoki György lelkészt megidézik a pozsonyi „iudicium delegatum” elé. Pongrácz is, mint kálvinista lelkésszel rendelkező helyet sorolja fel, éppen úgy Dwornikovich is jelentésében. Althann Frigyes püspök 1719. január 29-én személyesen vette el a kálvinistáktól a templomot, amely azonban nem lehetett az ősi bencés templom, mivel az 1734. évi összeírás szerint csak sövényből (ex sepibus) volt, melyet a helvét hitvallásúak birtokoltak. Ekkor Kerepes filiája volt. A templomnak egyetlen réz kelyhe volt. Az ősi templom és monostor köveiből építtette fel Althann Károly püspök az 1747-1749. években a mai templomot. A romokról Bél, mint meglévőkről emlékezik meg 1737-ben, amelyek egykor Szent Márton bencés apátságához tartoztak. Althann építkezése után még a múlt század közepén láthatók a román stílusú monostor és mellette ugyanolyan templom romjai. Legutoljára Gerecze említi az apátság nyomait a falu feletti magaslaton. Az Althann püspök által építtetett templomot 1909-ben kereszthajóval bővítették. Bebó Károly 1749-ben művészi értékű Szent Mihály szobrot készített a templom számára. Egy ezüst kelyhe Migazzi püspök idejéből való. Legutóbb 1957-ben renoválták, liturgikus terét is akkor, illetve 1968-ban rendezték át. A váci püspök a kegyuraságot 1902-ig gyakorolta. A kálvária, ahol a keresztről való levétel emlékére szentelt kápolna van, 1770-ben épült. Krisztus és a két lator alakja Őriből van. Ez a barokk kálvária és az ugyancsak barokk Nepomuki Szent János szobor, műemlék jellegűek.

Plébániáját gr. Eszterházy Károly püspök szervezte 1761-ben, és hozzácsatolta Csömör filiálist. 1782- ben hozzákapcsolták Fótot is. Csömör 1790-ben, Fót pedig 1845-ben lett önálló. Canonica Visitatioja volt 1754-ben, 1777-ben és 1828-ban, ez utóbbi a plébániai levéltárban is megtalálható. Historia Domusa 1761-ben kezdődik. A plébánia épülete Migazzi püspöksége idején épült. Építését 1771-ben Oszwald Gáspár, váci püspöki építési igazgató írányította a váci Székesegyház építésével együtt. Az egyházközség elemi iskolát is fenntartott, a tanerők száma 1943-ban 4 fő volt. 1992-ben Segítő Szűz Mária leányai telepedtek le. Pest megye műemléki topográfiája és Genthon a Szent László által alapított Szent Márton, majd Szent György bencés apátság romjait a Szentjakab pusztán lévő egykori romokkal azonosítja. Már Chobot is említi, hogy az itt talált romokat Arányi egy templom romjainak véli, de valószínűbb – mondja -, hogy a bencések majorsága állott itt. Arányi azonban külön említi a mogyoródi régi apátsági templom romjait és a Szent-Jakab pusztán lévő, szintén apátsági templom romjait. Az apátságot mindig “mogyoródi”-nak mondják, tehát a monostor és templom csak ott lehetett. Szentjakab – amely a neve után ítélve, templomos falu volt – már 1363-ban a váci püspök birtoka volt. Ezek alapján Sándor Frigyes az egykori szentjakabi romokat a püspök majorjának tartja.

Szent László Kilátó-kápolna

A Mogyoródi lakosokban él az alapító Szent László tisztelete, jó példa erre az évente megrendezett Szent László Hét és a magyar millennium évében a faluban állított szobor, amely lovagkirályunkat ábrázolja. Róla nevezték el a Makovecz Imre tervei alapján épülő kilátót és kápolnát is.

A 310 méter magas dombon, a Somlyó-hegyen a fazsindelyes kilátót 2000-ben kezdték el építeni, a bő évtizede leégett korábbi épület helyére. Az új építmény megvalósításának ötlete a Mogyoródi Nőegylettől származik. A történet – Babicz Balázsné, az egylet elnökének elmondása alapján – 1997-ben kezdődött, amikor egy televíziós vetélkedőn kétszázötvenezer forintot nyertek, melyet teljes egészében felajánlottak a kilátó újjáépítésére. Az összeg gyarapítására jótékonysági bálokat, gálaesteket rendeztek. Mikor összegyűlt másfél millió forint, felkérték Makovecz Imrét a kilátó megtervezésére. Sikerült megnyerniük az építész rokonszenvét, aki ingyen vállalta a munkát, mi több, egy kápolnát is tervezett a torony mellé, hogy ne csak kirándulóhellyé, hanem kultikus hellyé is váljon a Somlyó. A kápolna a torony tövéből nyílik, a tervező elképzelései szerint föld borítja. Az építmény látványterve egy hét alatt elkészült.

2000 áprilisában került nyilvánosságra, hogy Makovecz Imre a kilátó tervezője. Ez lökést adott az adakozókedvnek, és felgyorsultak az események. A magánszemélyek és a vállalkozások felajánlásai mellett a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma is hozzájárult a költségekhez. Az építkezés nagy összefogással zajlott, az emberek örömmel jártak fel a dombra, hogy társadalmi munkában segédkezzenek, aminek hatalmas közösségformáló ereje volt. Bontott téglából húzták föl a falakat, a kovácsoltvas kapukat és ablakrácsot is ingyen készítette egy mester, ugyanúgy, ahogy a kápolnába került két és fél méter magas Szent László-szobrot, amelyet a helyi műkedvelő fafaragó, Sebestyén Zoltán készített. A kilátó tetejére kereszt került.

Faluház

Ha már Mogyoródon jár, érdemes betérni a felújított Faluházba is, ahol egyre gazdagodó bemutatót találhatunk a község múltjáról. A faluházat 1995-ben a Szent László Hét ünnepség sorozat keretein belül avatták fel. Összegyűjtötték a kallódó, megkopott tárgyakat, öreg bútorokat, ruhákat, fényképeket. Az önkormányzat által megvásárolt házat berendezték a falu múzeumának. Ezzel egy régi álom vált valóra. Sikerült felavatni azt a házat, mely hivatott a kérlelhetetlenül eltűnő falusi-paraszti múlt emlékeinek méltó megőrzésére.

Mogyoródi Borpincék

Mogyoród évszázadok óta szőlőtermelő hely, amint ezt a legrégebbi, 1291-ből származó első hiteles oklevél is igazolja. Pincék egyébként csak ott voltak a múlt század végére, ahol a telek agyag– vagy kőhegyben végződött. A legtöbb telek végén semmiféle dombvonulat nem volt, ezért az itt lakó boros gazdák a mai Dózsa György út vagy a Somlyói út hegyvonulatából vettek pincének való helyet. A pincét pedig maguk vájták ki csákánnyal. Mindez a századforduló előtti évtizedekben kezdődött, és az I. világháború előtt már szabályos pincesorok épültek ki.

Legtöbb pince bejárata elé a kitermelt kövek nagyobb darabjaiból—megfelelő kőfaragással—présházat építettek. Valamennyit vastag faajtóval és a vasaláson lelógó nagy lakattal, továbbá a hozzáillő pincekulccsal látták el . A bortermelési gyakorlat szerint a szüret után a borseprőt és a törkölyt kihordták a szőlő közé, szétterítették és bekapálták. Így visszajutottak a talajba a borélesztő sejtek. A szabad természetben megtalálható élesztősejtek így az évszázadok alatt felszaporodtak a szőlő talajában. Az élesztősejtek a porral együtt felkerülnek, megtapadnak a bogyóhéjon, s amikor a szüretkor a fürtöket leszedik és beviszik a kádakba, egyben bevitték az apró láthatatlan élesztősejteket is. A határban feldúsult élesztősejtek közt különböző változatok is kialakulnak, olyanok is amelyek a borkészítés szempontjából különleges tulajdonsággal rendelkeznek.

Kifejlődtek a hidegtűrő, és a magas szesztartalmat elviselő élesztőfajták. A borélesztők többsége általában 13 és 30 ͦC közötti hőmérséklet mellett tudja kifejteni hatását. Itt a mogyoródi határban azonban előfordulnak különleges, hidegtűrő élesztőfajták is, amelyek jóval hidegebb mustban is erjeszteni tudnak, 7-8 ͦC-ig működőképesek. Továbbá előfordulnak olyan élesztőgombák is, amelyek az átlagosnál magasabb szeszfokot is elviselik és jóval erősebb bor kiérlelését is lehetővé teszik.

Mogyoród Főtér

A terveztetés a Községünkért Mogyoródért Alapítvány megbízásából kezdődött meg, miután az önkormányzati képviselő-testület ehhez hozzájárulását adta. Az Alapítvány a pályázatírást a benyújtási határidő utolsó napján fejezte be, de a fáradságos és áldozatos munka nem volt hiábavaló, mert Mogyoród Község Önkormányzata 170 millió forintot nyert a PHARE-pályázaton. A beruházáson belül a patak új, rendezett mederrel és partfallal lett ellátva. A partfal mellett piaci standok kerültek elhelyezésre, mellyel szemben hangulatos kis terecske alakult ki. A közúti híd kiszélesedett, ezáltal biztosítva a gyalogosok kényelmesebb és biztonságosabb közlekedését. A patak fölött fából faragott gyalogos Szent Mihályról elnevezett híd ível át, amely nem csak a buszmegállót és a cukrászdát, hanem a Fóti utat és a Dózsa György utat is összekapcsolja.

A szervezet tagjai úgy vélték hatásos lenne néhány képet elhelyezni a hídfőkön, melyek a szent életéből mutatnak egy-egy eseményt az arra járóknak. Így négy faragott kép készült az Alapítvány megbízásából, melyeket a helyi katolikus templom búcsújának napján avattak fel.

A Pipa Csárda előtti téren új díszburkolattal egy találkozó teret alakítottak ki, melyet padokkal, fákkal, kandeláberekkel, szökőkúttal és egy mogyoródi táncospárt ábrázoló szoborral tettek hangulatosabbá. A szobor Józsa Lajos szobrászművész munkája, akinek műalkotásaival a falu több pontján is találkozhatunk már. A tér valóságos kis ékszerdoboza lett a falunak, és az építkezés minden környéken lakót is arra ösztönzött, hogy háza táját rendbe tegye. Emellett pedig újjászületett a virágüzlet és a cukrászda is teljes felújításon esett át, így jobban beleolvadhatnak megújult környezetükbe.
A főtér átadására ünnepélyes keretek között 2006. szeptember 8-án került sor.

Falka József tér

Falka József szalézi szerzetes-papról nevezték el a templom előtti teret. Az ünnepélyes megáldáson Varga Zoltán piarista szerzetes, a község szülött, aki jól ismerte Falka atyát emlékeztette az ünneplőket, hogy a szalézi szerzetes a rendek feloszlatása után illegalitásban szolgált Mogyoródon. Szavai szerint példája a nemeslelkűségre, az egyenes, megalkuvást nem ismerő jellemre tanít.
Falka József szalézi szerzetes 50 éve érkezett Mogyoródra és 20 éve hunyt el. Egészséges székely humorú ember volt. Erdélyben, Baczán született, az elemi iskola elvégeztével, 1931-ben, öccsével együtt Esztergomtáborba került, majd onnan Szentkeresztre novíciusnak. 1937-ben tett fogadalmat, 1947-ben szentelték. 1950 után kántorként és hitoktatóként működött előbb Cinkotán, majd 1964-től haláláig, 1994-ig Mogyoródon.

Falka atya kiváló zenei tehetség volt. Budapesten elvégezte a Zeneakadémiát. Zenekara a rádióban is szerepelt, templomi hangversenyeivel országos hírnévre tett szert, és bár a rendek működésének betiltása után Magyarországon nem , de külföldön jól ismerték és elismerték tevékenységét.

Tóth József Miklós plébános még korábban kiemelte, hogy a mogyoródi emberek lelkében Falka József atya mély nyomot hagyott. Hosszú évek távlatából még ma is hálával emlékeznek rá, hiszen sokat tett a falu hagyományainak megőrzéséért is. Bár szerzetesi közösségben nem élhetett, a tiltás ellenére megmaradt szerzetesnek, a hívekből bensőséges, hitben gyökerező közösség mintáját formálta meg. A szalézi munkatársak máig igyekeznek követni munkásságát, ezért is örülnek a Szalézi Család tagjai, hogy a közeljövőben a mogyoródi templom előtti tér Falka József nevét viselheti.

Érdeklődés, információ: 06-70/458-1762