Mogyoród története, történelme

A falu nevének eredete
Mogyoród neve a mogyoróval, a mogyoróbokor közismert, madártojás alakú termésével függ össze. A nevéhez illeszkedő „d” régi főnévképző, amellyel más helységneveknél is találkozunk, pl.: vár – Várad, diós – Diósd, aszó – Aszód, stb., és mindig valamiben bővelkedést jelent. (Farkas György, 1979)

Az egyik Mogyoródról íródott könyv címe, a Gidres-gödrös Mogyoród kifejezés, egy régi gyermekmondóka második sorában tűnik fel, mely így hangzik:

„Szép Palota, bársony Fót, Gidres-gödrös Mogyoród.” (Farkas, 1988)

Mogyoród történelme egészen az őskorig nyúlik vissza. A vizsgálatok szerint a legkorábbi leletek a Kr.e. 5000-től 2000-ig tartó időszakból, a neolitikumból származnak. Ezek a tárgyak különböző csiszolt szerszámok, balták, vésők és kaparók voltak. (Farkas, 1979). A Krisztus utáni 100-110-es évekből származik a következő jelentős lelet. Ekkor a Római Birodalom része volt Pannónia. Több ebből az időből származó bronzedényt találtak Mogyoródon, és a környéken, ami bizonyíték arra, hogy az itt élők kereskedelmet folytattak a rómaiakkal. Két nemzetség birtoka közötti határterület volt Mogyoród a honfoglalás után és a királyság megalapításával királyi birtokká vált.