Nevének jelentése: mogyorócserjével benőtt hely. Az egyházmegye egyik legelső templomos helye. Szent László az 1074. március 14-én Salamon királlyal vívott csata emlékére „mons Monorod”-on Szent Márton tiszteletére a zsákmányból egyházat és bencés monostort építtetett. Györffy György szerint viszont valószínű, hogy az 1074-ben alapított egyház védőszentje György volt, és Szent Márton segítségül hívása a pannonhalmi Szent Márton monostor alapításának analógiájaként került a krónikába. Oklevélben először IX. Gergely pápa említi 1235 szeptember 4-én „Abbas de Monorod”-ot, azaz a mogyoródi apátot. A tatár elpusztítja, de a bencések újraépítik, és feltételezhetően az 1340-es években már betelepítik.
Ekkor azonban az apátság és a templom címe „Szent György” lett. ( E cím ugyancsak az 1366. évi nagykáptalan alkalmával fordul először elő.) 1291-ben a mogyoródi egyház szőlőjét említik. 1332-1337 között a pápai tizedjegyzékben nem szerepel. 1337-ben a pápa, eltiltva jogtalan elfoglalását, jogait helyreállította. 1366-ban a monostorban a visegrádi Szent András monostor apátja a mogyoródi Szent György vértanu monostorában tartott káptalant. 1342-ben elidegenített bencés apátságként szerepel. 1363-ban a János apát által elkövetett hatalmaskodásokról hallunk. IX. Bonifác pápa 1391-ben Henrik mogyoródi apátot a zoborhegyi apátságba helyezte át, 1401-ben pedig megbízottként küldik ki, hogy a kompolti apátot a Szent Margit plébánia javaiba beiktassa. Az apátságnak 1403-ban 13 Pest megyei falu fizeti a tizedet, míg tulajdonul Mogyoród falut bírja.
1406-ban VII. Ince pápa közli a Monyoród-i apáttal, hogy Soklos-i Kelemen fia Péter pécsi klerikusnak váci kanonokságot és prebendát adományozott, valamint a kanonoki igazgatás alatt álló Szűz Mária oltár jövedelmét.
1424-ben Jakabot említik az utolsó apátként. Az apátság ezek után sema pápai tizedjegyzékben, sem a taxák könyvében nem fordul elő. A XV. század második felében elnéptelenedett: 1481-ben sem apátja, sem konventje, ezért IV. Sixtus – Mátyás király kérésére – 1482. augusztus 28-án egyesíti az óbudai prépostsággal. Az elvilágiasított apátság birtoka a XVI. század elején a váci püspök birtokába került: 1523 táján Ország János püspök név szerint felsorolt jobbágyai elhajtják a budai káptalan fóti nyáját. A hódoltság alatt mindvégig fenn áll és adózik a töröknek, megfizeti a királyi dikákat (1553-ban 5 porta, 1565-ben 7 porta), de fizetik állandóan a püspöki tizedet (nónát és decimát) is. Elnéptelenedését jelzi a csökkenő census. A török hódoltság után I. Lipót 1690-ben a mogyoródi apáti címet Gerznaticz (Kresnerich) György, pozsonyi plébánosnak adományozta, aki a javadalomra is igényt tartott, de azt nem kapta meg sem ő, sem utódjai, mert az apátság javai véglegesen a váci püspöké lettek. Majd 1691-től állandóan lakott. Mindig Pest megyéhez tartozott.
Nincs okunk kételkedni a krónikás szavaiban, hogy Szent László építtette az első mogyoródi templomot, mégpedig Szent Márton tiszteletére. A tatárok felperzseli, de nem pusztítják el annyira, hogy hamarosan újra ne építsék, azonban ekkor – mint láttuk – Szent György tiszteletére történik az újjáépítés. Valószínűleg a XV. század végén a bencések eltávozás után egyházmegyés papok látták el a templomot, míg a volt kolostorból a váci püspök nyaralót (Residentia Episcopalis) alakíttatott ki. De a hódoltság alatt a hívek pap nélkül maradván, kálvinistákká lettek, akiknek már 1605-ben prédikátoruk van a faluban. Bár a XVII. században úgy látszik, állandóan volt kálvinista lelkész a faluban, a templom mégis elpusztult: 1653-ban az egykori díszes templomnak már csak falai állnak. 1674-ben Putnoki György lelkészt megidézik a pozsonyi „iudicium delegatum” elé. Pongrácz is, mint kálvinista lelkésszel rendelkező helyet sorolja fel, éppen úgy Dwornikovich is jelentésében.
Althann Frigyes püspök 1719. január 29-én személyesen vette el a kálvinistáktól a templomot, amely azonban nem lehetett az ősi bencés templom, mivel az 1734. évi összeírás szerint csak sövényből (ex sepibus) volt, melyet a helvét hitvallásúak birtokoltak. Ekkor Kerepes filiája volt. A templomnak egyetlen réz kelyhe volt. Az ősi templom és monostor köveiből építtette fel Althann Károly püspök az 1747-1749. években a mai templomot. A romokról Bél, mint meglévőkről emlékezik meg 1737-ben, amelyek egykor Szent Márton bencés apátságához tartoztak. Althann építkezése után még a múlt század közepén láthatók a román stílusú monostor és mellette ugyanolyan templom romjai. Legutoljára Gerecze említi az apátság nyomait a falu feletti magaslaton. Az Althann püspök által építtetett templomot 1909-ben kereszthajóval bővítették. Bebó Károly 1749-ben művészi értékű Szent Mihály szobrot készített a templom számára. Egy ezüst kelyhe Migazzi püspök idejéből való. Legutóbb 1957-ben renoválták, liturgikus terét is akkor, illetve 1968-ban rendezték át. A váci püspök a kegyuraságot 1902-ig gyakorolta. A kálvária, ahol a keresztről való levétel emlékére szentelt kápolna van, 1770-ben épült. Krisztus és a két lator alakja Őriből van. Ez a barokk kálvária és az ugyancsak barokk Nepomuki Szent János szobor, műemlék jellegűek.
Plébániáját gr. Eszterházy Károly püspök szervezte 1761-ben, és hozzácsatolta Csömör filiálist. 1782- ben hozzákapcsolták Fótot is. Csömör 1790-ben, Fót pedig 1845-ben lett önálló. Canonica Visitatioja volt 1754-ben, 1777-ben és 1828-ban, ez utóbbi a plébániai levéltárban is megtalálható. Historia Domusa 1761-ben kezdődik. A plébánia épülete Migazzi püspöksége idején épült. Építését 1771-ben Oszwald Gáspár, váci püspöki építési igazgató irányította a váci Székesegyház építésével együtt. Az egyházközség elemi iskolát is fenntartott, a tanerők száma 1943-ban 4 fő volt. 1992-ben Segítő Szűz Mária leányai telepedtek le. Pest megye műemléki topográfiája és Genthon a Szent László által alapított Szent Márton, majd Szent György bencés apátság romjait a Szentjakab pusztán lévő egykori romokkal azonosítja. Már Chobot is említi, hogy az itt talált romokat Arányi egy templom romjainak véli, de valószínűbb – mondja -, hogy a bencések majorsága állott itt. Arányi azonban külön említi a mogyoródi régi apátsági templom romjait és a Szent-Jakab pusztán lévő, szintén apátsági templom romjait. Az apátságot mindig “mogyoródi”-nak mondják, tehát a monostor és templom csak ott lehetett. Szentjakab – amely a neve után ítélve, templomos falu volt – már 1363-ban a váci püspök birtoka volt. Ezek alapján Sándor Frigyes az egykori szentjakabi romokat a püspök majorjának tartja.
Ez a honlap sütiket használ. A sütik elfogadásával kényelmesebbé teheti a böngészést. A honlap további használatával hozzájárulását adja a sütik használatához. ElfogadomElutasítomBővebben
Privacy & Cookies Policy
Privacy Overview
This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.